Felhívás és aláírás gyűjtés az Új Széchenyi Terv kiegészítése érdekében!

Tisztelt Civil Kollégák!

Mint ismeretes, az elkövetkező évek fejlesztéseit meghatározó fő dokumentum az Új Széchenyi Terv lesz. Alulírott kezdeményező szervezetek úgy gondoljuk, a Tervben foglalt fejlesztési célok nem kiegyensúlyozottak, ezért fel kell hívnunk a nyilvánosság és a politika figyelmét arra, hogy az Új Széchenyi Tervbe megkerülhetetlenül be kell emelni olyan támogatandó ügyeket, amelyek érintik a civil és nonprofit társdalom nagy részét, és melyek nélkül a jövő Magyarországa nem építhető.

A mellékelt petícióban javasoljuk, hogy a fejlesztési és támogatási koncepcióba mindenképpen kerüljenek bele az alábbi területek:

• állampolgári részvétel, közösség- és ezzel együtt a területfejlesztés,
• szociális problémák, a kirekesztett és/vagy mélyszegénységben élők ügye,
• környezeti szemléletformálás.

Kérünk minden kollégát, hogy olvassa el összefoglalónkat és javaslatunkat, és 2010. október 5-ig csatlakozásával jelezze, hogy egyetért kezdeményezésünkkel, szándékainkkal. Aláírási és csatlakozási lehetőség: http://www.petitiononline.com/ujterv/petition.html vagy emailen: jelentkezes[kukac]nonprofit.hu

Tisztelettel,

Farkas István - MTVSZ, ügyvezető elnök

Gerencsér Balázs - NIOK Alapítvány, igazgató

A felhívás szövege

Erősíteni kell a társadalmi és környezeti szempontokat az Új Széchenyi Tervben

Alulírott civil szervezetek üdvözöljük, hogy a kormányzat átfogó gazdaságfejlesztési tervet készített Új Széchenyi Terv néven. Úgy látjuk azonban, hogy a Tervben elsikkadnak a társadalmi és környezeti szempontok. Sürgetjük, hogy a Tervet egészítsék ki olyan intézkedésekkel, amelyek a civil társadalom fejlesztésére, a szociális és környezeti problémák megoldására irányulnak.

A fejlesztéspolitika célja a társadalmi lét minőségének javítása kell, hogy legyen. Az élet minőségének értelmezése nem korlátozódhat az egyén anyagi jólétére, hanem ki kell terjednie az ember nem anyagi igényeinek kielégítésére, mint a testi, lelki és szellemi egészség és műveltség, környezet minősége, demokratikus jogok, szabadidő, biztonság, családi és közösségi kapcsolatok.

Az életminőség széles értelmezése megköveteli, hogy az ország gazdaságfejlesztési politikája rendelődjön alá egy átfogóbb társadalmi stratégiának, amely a fenntartható fejlődés stratégiája. A Széchenyi Tervnek figyelembe kell vennie és hangsúlyozottan is integrálnia kell a társadalmi és környezeti szempontokat. Sürgetjük, hogy az Országgyűlés alkossa meg Magyarország Fenntartható Fejlődési Stratégiáját és ennek rendelődjön alá a gazdaságfejlesztés.

Az állampolgári részvétel, a helyi közösségek és a civil szektor fejlesztése nélkül nem alapozható meg Magyarország tartós fejlődése. A foglalkoztatás erősítésére végrehajtott fejlesztések nem hozhatnak hosszú távú eredményeket, ha nem alapozza meg őket az öntevékenység, a társadalmi tőke és közbizalom párhuzamos fejlesztése. A fenti témákban általános, az egész ország területét és a civil szektor minden szegmensét felölelő fejlesztéseket kell indítani, csak így teremthető meg valójában a Nemzeti Együttműködés Rendszere, amely a társadalom együttműködésének vázára kell, hogy épüljön, s amely a kormányzat célja.

A szociális problémák az egész társadalom problémái, jelzik működési zavarait, és a társadalom valamennyi tagja számára a bizonytalanság, eszköztelenség és kiszolgáltatottság érzését erősítik. Ezért fontos, hogy a közbizalom, társadalmi tagság megerősödjön, a kirekesztett, mélyszegénységben élő emberek és a középosztály, a biztosabb egzisztenciájú tagjai is részesüljenek a fejlesztésekből és a javakból. Csak ez vezet összetartó, együttműködő társadalomhoz. Mindemellett a tervezett foglalkoztatási fejlesztések sem valósulhatnak meg és stabilizálódhatnak, ha hiányoznak az immár generációk óta a munkaerőpiacról kiszorult embereket visszasegítő, illetve családtagjaik ellátását segítő szolgáltatások, programok, amelyek a fejlesztéspolitikai eszközökkel elindíthatóak.

A környezeti problémákat nem csővégi eszközökkel kell kezelni, hanem a problémák gyökereire adni választ, olyan gazdasági eszközökkel és jogi szabályozókkal, amely a termelés és fogyasztás szerkezetének teljes átalakítását tűzik ki célul. Jelentős hangsúlyt kell helyezni a környezeti tudatformálásra és a fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálásra. Hatékony intézkedéseket kell tenni természeti és kulturális örökségünk megőrzése érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell jelenniük a Terv támogatási céljaiban és részleteiben is.

A magyar fejlesztéspolitikának a helyi társadalom- és gazdaság fejlesztésére kell koncentrálnia. A helyi adottságok, erőforrások használata elengedhetetlen egy új, az önrendelkezésen és a helyi piacon alapuló gazdaságszerkezet kialakításához. Mindennek a feltétele a szubszidiaritás elvének a megvalósulása, amely az érintettség szintjén osztja el a döntéshozói felelősség és szerep gyakorlását. Ennek a gazdaságfejlesztési logikának hangsúlyozottabban kell megjelennie a Tervben.

Kezdeményezők:

• Közösségfejlesztők Egyesülete
• Magyar Szegénységellenes Hálózat
• Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz)
• Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány
• Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
• Társadalmi Összetartozásért Alapítvány